Hasznos információk
- A kishídról
- Ivóvíz
- Szentendrei-sziget
- Szigetmonostor
- Tevékenységeink
- Kapcsolat
- Kompmenetrendek
- Hasznos
További három évre kapott ideiglenes engedélyt a Megyeri híd!
Közélet - Szigetmonostor Írta: Raczko Tímea
2009. október 07. szerda, 15:04
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek igazgatósága 2012. szeptember 30-ig meghosszabbította a Megyeri híd (az északi Duna-híd) ideiglenes forgalomba helyezési engedélyét. Tájékoztatta a dunakorzo.info-t Baranyi Eszter kommunikációs referens. Arra a kérdésünkre viszont, hogy a szigetmonostori kishíd meg nem épülése ellenére, miért születhetett ez a döntés, a mai napon még nem kaptunk választ. Molnár Zsolt a település polgármestere elmondta, õk bizakodnak az indoklásban, mely szerint ez a három év elegendõ lesz a híd megtervezésére, kivitelezésére. "Az elmúlt évek tapasztalata azért óvatosságra int" - tette hozzá, mivel elmondása szerint eddig, csak a határidõ közeledtével történt bármilyen érdemi lépés ezügyben. Hozzátette, az a tanulmányterv, amely most készül a konkrét hídhely vonatkozásában jövõ év tavaszi határidõt kapott, tehát szerinte az elmúlt 10-15 évben érdemi elõrelépés nem történt. Csak a lehetséges hídhelyrõl eddig három tanulmány készült már, valamint a Postás strandról délre esõ konkrét helyrõl is született már egy részlettanulmány. A Nemzeti Közlekedési Hatóság indoklása szerint most ezeknek az aktualizálására van szükség.
Európában már sok helyen komoly gondok vannak az ivóvíz tisztaságával és sajnos a meglétével is. Itt a szigeten a Duna ölelésében rengeteg a vízkészlet és a természetes tisztulási folyamatnak köszönhetõen íze és zamata, talán hihetetlen, de varázslatossá és páratlanná teszi. Civilizációnk ezt a területet még nem tette tönkre és nem is szeretnénk hagyni, hogy így legyen. Jelenleg az itt található kutakból látják el Magyarország fõvárosát Budapestet 70-80%-ban ivóvízzel. Szentendrei-sziget
A Duna a visegrádi szoros után néhány kilométerrel hirtelen kiszélesedik, hogy aztán kettéválva hosszan húzódó szigetet öleljen körül, a Szentendrétol keletre fekvo Szentendrei-szigetet. A felso görbületével kismarosig éro sziget Visegrádot is megközelíti, míg alsó, déli csücske a melléje akaszkodó Lupa-szigettel már a fováros határában van. A sarló alakú képzodmény 31 km hosszú. Átlagos szélessége 2,3 km, a legszélesebb (3,5 km) Tótfalu és a váci rév közötti rész. Területe kereken 56 km2. A sziget a tenger szintje fölött 100-124 méter magasan fekszik. Lágyan hepehupás, sík vidék, szélfútta homokdombokkal. Legnagyobbrészt mezogazdaságilag muvelt terület, szántóföld, gyümölcsös, szolo.
A Szentendrei-szigetet a folyó hordta össze, miután évszázezrekig tartó munkával szorost vágott magának a Visegrádi-hegység és a Börzsöny andezit tömbjébe. Közepét szélhordta homokbuckák alkotják, de sok helyütt ártéri üledéket is találunk. A homokot, amelyen már helyenként humusz ül, az Alpokból, a Kárpátokból, az Alacsony-Tátrából hordták idáig a Duna és mellékfolyói. A Szentendrei-sziget növényföldrajzilag az alföldi flóravidék elomátrai szakaszába tartozik.
Szu
Szentendrei-sziget
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Szentendrei-sziget (horvátul Ada) egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között. Hosszúsága 31 km, szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 km között változik. Délen a Lupa-sziget kapcsolódik hozzá. Területe 56 km2. A sziget felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szõlõsök vannak, de legnagyobb jelentõségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfõbb vízbázisa. Parti szûrési kútjai napi 600.000 köbméter kiváló minõségû ivóvízet szolgáltatnak.
Fontos megemlíteni még a 25 védett növényfajt (közöttük két szigorúan védett faj: a gyapjas gyûszûvirág (Digitalis lanata), és a homokpuszta gyepeken elõforduló csikófark), és az itt megforduló 205 költözõ madárfajt, amelybõl 104 (például, kis kócsag, nagy kócsag, gyurgyalag) rendszeresen költ a szigeten. A madarak kedvenc helye a legnagyobb belsõ vizes élõhely, a Merzsán tó.
Szigetmonostor
Elhelyezkedés, megközelíthetõség
Szigetmonostor Pest megyében a Szentendrei-sziget déli részén helyezkedik el, légvonalban Budapesttõl 20 km-re, az M0-ás autópályától 6 km-re. Közúton gépkocsival a 11-es fõúton a Tahi hídon át juthatunk el a községbe.
Szigetmonostor egyedül az országban négy dunai átkelõhellyel rendelkezik, melybõl a Dunakeszi-Horány és a Határcsárda-Szigetmonostor átkelõn komp is üzemel, ezeken a helyeken szintén gépkocsival érkezhetünk a községbe.
Gyalogosan vagy kerékpárral Szentendre városközpontjából illetve Göd-alsóról révvel juthatunk át a Dunán és egy kellemes 15-20 perces sétával érünk a községbe.
Szigetmonostor község hivatalos honlapja
Szigetmonostor történelmébõl
Nevébõl is adódóan a Szentendrei-szigeten található, õsi, egyházi település, amely a Duna két ága által védett helyen, sok történelmi vihartól menekült meg, szerencsés földrajzi helyzete okán.
Maga a térség hordaléksziget. A Duna által létrehozott törmelékkúp szétterítése után úgy alakult a rétegzõdés, hogy az õsi anyagra rakódott sódert, folyóvízi eredetû homok fedte be, így szinte az egész sziget kiváló vízszûrõ térséggé vált az évezredek során.
Már a 30-as évektõl kezdve innen kapja a fõváros az ivóvízszükségletének jelentõs részét, a helyiek a parti szûrésû csápos kutakkal juthatnak hozzá.
A sziget egésze az õskor óta bizonyítottan lakott volt, így Szigetmonostor határa is gazdag különbözõ korú leletekben. Legrégibb emlékei a rézkorból származnak. Horány közelében a badeni kultúra nyomaira bukkantak. Délkeleti határában vaskori teleülés volt, i.e. 800 körül, ahol temetõ maradványait is sikerült feltárni.
A római korban a limes frekventált helyeként tartotta nyilván az aquincumi helyõrség, így két burgust is létesített, az egyik a szentendrei, a másik a váci Duna-ág partján, a horányi révnél, amellyel szemben a dunakeszi õrtorony volt. Ezt a kettõt a Traianus híd kötötte össze, amelynek egyes pillérei még ma is láthatók.
A folyam nagysága miatt érthetõ is, hogy a rómaiak után a hunok, longobárdok és avarok nem jöttek át Szentendre környékérõl a szigetre, így ebbõl a korból leleteket nem találtak. A honfoglalás korában Kurszán fejedelem telepedett szigetre, így Szigetmonostor (halála után) a Kartal nemzetség birtoka lett.
Tiburc ispán, mint a család õsi sarja 1214-ben alapította meg a településen a Bencés kolostort is, Szent Szalvator néven. Ez a monostor Felsõ-Göddel szemben épült, tehát a mai településsel ellentétes, a váci Duna-ág felõli emelkedõn. Sajnos mára már alapkövei is eltûntek.
A kolostor alapítójáról elõször Tiburcmonostor, majd Monostor volt a falu neve. A Szigetmonostor elnevezéssel elõször csak 1867-ben találkozhatunk.
Nagyon jellemzõ a sziget településeire, hogy kiemelten foglalkoztak a modern reformáció tanaival, így a katolikus monostor a református egyház székhelyévé vált, 1754-tõl kezdve, mert már a reformáció kezdete óta volt Szigetmonostoron gyülekezet. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a település a török idõben sem vált néptelenné. A környék lakossága ugyanis idemenekült a török veszedelem hírére, és itt védelmet találtak.
Az 1546-os összeírásban 5 család, 1559-ben 8 család, 1590-ben már 19 család fizetett adót a budai defterek alapján. A komáromi várkapitányság közelsége miatt azonban a magyar királyság számára is kellett adózni. Emellett az ellenreformáció megtorló intézkedései miatt is szenvednie kellett, mint jelentõs református községnek.
Az akadozó adózás miatt I. Lipót örökáron eladta (Szentendrével egyidõben), Zichy István gróf gyõri várkapitánynak.
A török uralom végén a megyében mindössze 52 hely maradt lakott, köztük a sziget három települése, Tótfalu, Pócsmegyer és Monostor.
A szatmári béke utáni katolikus ellenhatás eredményeként, megszûnt a református egyeduralom, egyre több szlovák családot telepített be a Zichy család a birtokára, és 1744-ben már a református egyház a bogdányi filiájaként tartották nyilván. A zûrzavaros helyzet a gazdasági tevékenységre is kihathatott, mert Zichy Ferenc 1750-ben eladta Monostort Horányi Gábor uraságnak, aki egyre több "pápista lakosokat" kezdett betelepíteni és katolikus templomot is építtetett. Neve a váci part közeli birtokain kiépült üdülõtelepen máig fennmaradt, pedig hírhedt oligarcha (hatalmaskodó fõúr) volt.
A szlovák betelepítések eredményeként a falu kettészakadt, a felvég maradt református, az alvégen pedig katolikus családok telepedtek le. Ettõl kezdve sokáig dúlt az ellenségeskedés, rivalizálás, sok családi tragédiát is okozva.
1752-ben már felépült a katolikus templom, majd 1768-ban a plébánia. A Horányi család kezérõl 1770-ben került át a birtok az Óbudai koronauradalom tulajdonába, Mária Terézia úrbéri törvényének szellemében, és egészen 1945-ig állami tulajdonban maradt.
1771-ben új református templom épült, ezzel újra felélénkült a vallási villongás, de már a reformátusok szava döntött.
A XIX. század elején már presbitérium mûködött és a közigazgatás is feladatának megfelelõen kezdett mûködni.
A létért való küzdelmet a természeti erõk is nehezítették. A múlt században többször volt árvíz, a legnagyobb 1895-ben, amelynek szintjét a református templom falán tábla õrzi (1,20 méter).
Az árvizek és a primitív közegészségügyi helyzet ellenére, a község fennmaradt és gyarapodott. A XIX. század elsõ évtizedeiben itt is megindult egy kis pezsgés. A koronauradalom egy részét megvásárolta Surányi József tanácsos, akinek a nevét a Pócsmegyer melletti üdülõtelep õrzi.
Horányban megindult az állami üdülõk létesítése és megépítették az Árpád strandfürdõt.
A Nagyatádi-féle földreform során 34 házhelyet osztottak ki. A két világháború között érezhetõ gazdasági és kulturális élénkülés kezdõdött. A vallási ellentétek csitultak és a szlovák családok is kezdtek asszimilálódni.
A 30-as években épült ki a hajóállomás és megkezdõdött a csápos kutak telepítése, a fõváros növekvõ vízigényének kielégítésére.
A szemközti Gödhöz hasonlóan, itt is volt illegális kommunista találkozóhely (Ságvári Endre is járt itt). A Vörös Meteor víztelepen emlékmúzeum is létesült.
A II. világháborúban nem voltak harcok a közelben, de a váci és a fõvárosi csatározások miatt, érték belövések a falut.
A háború utáni években, a rendszerváltással járó változások mellett megindult az infrastruktúra javulása is, így Szigetmonostor nem került a sorvadó települések közé.
A falu lakosságának fõ foglalkozása a kezdetektõl mezõgazdasági jellegû, így mint földesúri birtok (majd állami irányítású térség), a külterjes gazdálkodás válfaját mûvelték.
A község címerének is beillõ pecséten három szál búza, csoroszlya és ekevas látható.
A szántóföldi termesztésben fõ termény a búza, árpa, rozs, kukorica. A kertgazdálkodásban a földieper és a málna.
A terményt lóvontatású kofahajókkal vitték Budapestre, így (más településekkel ellentétben), a lóállomány sokáig jelentõs maradt.
Infrastrukturális állapotában is sokat javult Szigetmonostor, de zártsága és agrármúltja miatt, még sok a fejlesztésre váró feladat.
Mûemlék jellegû épülete 3 van. Védett növénye az árvalányhaj.
Szu
Tevékenységeink:
Lakó- és üdülõ ingatlanok értékesítése Szentendrén, Leányfalun, Tahiban, Dunabogdányban és fõleg a Szentendrei-szigeten: Szigetmonostor, Horány, Pócsmegyer, Surány, Tahitótfalu, ...stb.
Új építésû, és használt önálló családi- és hétvégi házak, ikerházak, sorházak, lakások, villák, ...stb.
Mezõgazdasági területek: erdõk, szántók, lovastanyák, ...stb. közvetítése.
A szerzõdés szerint az eladó által fizetendõ jutalék: az ingatlan eladási ára után számított 3 %+ÁFA
Vevõ oldaláról a közvetítés ingyenes!
SZOLGÁLTATÁSAINK KÖZÉ TARTOZIK KÜLÖN DÍJAZÁS ELLENÉBEN:
ÉRTÉKBECSLÉS
Értékbecslõ: Csornai Lászlóné
2015 Szigetmonostor, Zrínyi u. 3.
Tel.: (06/20 93 66-146)
PARTNERI KAPCSOLATBAN:
- ÜGYVÉDI KÖZREMÛKÖDÉS
- Jogi képviselõnk: Dr. Fehér Endre: (06 30/99 11 555) http://www.lawyeroffice.hu (Adás-vételi szerzõdés, ingatlannal kapcsolatos képviselet.)
- BIZTOSÍTÁS:
- Papp Sándor (06) 30-224-8780 Kötelezõ biztosítás, lakásbiztosítás, ...stb.
- HITELÜGYINTÉZÉS:
- Lakásvásárlási hitelek, szabadfelhasználású hitelek, lakáslízing, stb.
- Már meglévõ hitelét kedvezõbb törlesztési feltételekkel, futamidõ megváltoztatásával, kedvezõbb kamat ill. kezelési költségekkel módosíthatja!
- Számla nyitás ingyen, számlahasználati díj nélkül. Ingyenes kp. felvétel automatából sőt, kp. befizetés ATM-en keresztül.
Telefon, és e-mail érdeklõdésekre készséggel válaszolunk.
Kapcsolat
Az 1999 óta mûködõ irodánk a Szentendrei Szigeten, Szigetmonostorban található:
2015 Szigetmonostor, Zrínyi u. 3.
Nyitvatartás:
Hétfõtõl péntekig: 13 - 17-ig
Valamint a telefonon elõre egyeztetett idõpontokban!
Akár szombaton és vasárnap is!
Elérhetõségek:
Tel.: 06/26 394-341
Fax: 06/26 394-341
Mobil: 06/20 93 66-146
E-mail: Levélküldés
Kompmenetrendek
A Dunakeszi komp menetrendje: |
Az alsógödi komp menetrendje |
A Pásztor rév menetrendje |
Horányból: |
Horányból: |
Szigetrõl: |
A határcsárdai autós komp folyamatosan közlekedik. |
||
Hasznos információk:
| Számítógépszervíz | 06/30 9483-709 | e-mail: hatter@t-online.hu |
| Dekorfestés | 06/20 3705-237 | http://www.dekorfestes.van.hu/ |
| Építész, tervezõ | 06/30 6255-414 | |
| Kõmûves vállalkozó | 06/20 9229-272 | |
| Villanyszerelõ | 06/70 2428-726 | http://www.villanyszereles.van.hu/ |
| Lakásfelújítás | 06/20 3557-567 | |
| Festés-mázolás | 06/30 9908-953; 06/26 393-388 | |
| Víz- gáz- fûtésszerelés | 06/30 9648-143 | |
| Konténer szállítás | 06/30 3267-366 |